A kúria története
A múlt század elején Komáromból áttelepült Keleti József állatorvos az 1920 körül kezdte építeni a nevét máig őrző villát.
Az állatorvosi praxisát gyakorló Keleti József szeszfőzdét alapított, és megszervezte a környéken nagy jelentőséggel bíró vízvédelmi munkálatokat, csurgókutakat létesített. A Keleti-villában nevelkedett Nemeskürty István író.
A helyi védettség alá vont Keleti-kúria Neszmély Dunára néző északi panorámájú külterületén épült. Szabadon álló, domboldalban helyeződő, nyugati tájolású főhomlokzatán emeletes, keleti homlokzatán földszintes, beépített manzárdtetős, téglalap alaprajzú épület. Főhomlokzata háromtengelyes, a földszinti pincerész nyílásai szegmensíves záródásúak. A terméskő falazatú, poroszsüveges födémű présházból szinteltolással nagyméretű téglaboltozatos pince nyílik. Az emeleti nagyméretű ablakok közül a középső szegmensíves, a két szélső egyenes záródású, a manzárdrészben elhelyezett kiemelkedő ablakokat zsalugáter borítja.
A keleti homlokzaton a középrész fölé háromszög-oromzatos emeleti részt építettek, melyen nagyméretű szegmensíves ablak látható. Az északi homlokzat bal oldalán trapéz alaprajzú kiszögelés rész húzódik, a tetején elhelyezett terasznak egykor áttört téglakorlátja volt. A jobb oldali pillér által tartott üvegezett veranda a II. világháborúban bombatalálatot kapott – a részleges és szakszerűtlen helyreállítás következtében ennek födémje beszakadt, korlátja ledőlt. A déli oldalhomlokzat sosem készült el, ezen nincs nyílás, felette trapézoromzat található.
A család az épületet elsősorban nyaralónak használta.
A világháborúban az épület komoly károkat szenvedett, hiszen többször a kúria mellett húzódott a frontvonal, és hol a németek, hol az oroszok rendezkedtek be. Az épület 30 méteres körzetében több légvédelmi ágyúállást is kiástak. 1944-ben az épületben rendezkedett be az orosz hadosztály-parancsnokság, majd 1945. január 2-án itt verte meg a német hadsereg az oroszokat. A front elvonultával magyar katonákat szállásoltak be, akik az északi manzárdszobában a kutyáikat tartották. A katonák kivonulása után károk szakszerű felmérését és kijavítását az is akadályozta, hogy az épületbe több családot („kényszerbérlőket”) telepítettek be, akik csak a 70-es évek vége felé költöztek ki. Komoly rekonstrukcióra anyagi erőforrás híján sem kerülhetett sor.